Lehull karcsú

Magyar sztárok

Hulljatok levelek, rejtsetek el engem, mer' az én galambom mást szeret, nem engem. Szerelem, szerelem, lehull karcsú gyötrelem, mér' nem termesz nekünk minden fa levelén? Diófa levelén, rózsafa tetején, hogy szakítson rólad minden leány s legény.

Mer' én szakísztanék, ha jóra találnék, ha jóra, ha szépre, a régi szeretőmre. Lám én szakísztottam, el is szalasztottam, mer' én szakísztottam, el is hervasztottam. Tiltsa el az Isten azt mennyországtól, aki engem eltiltott a babámtól!

S lebeszélte az a gonosz vénanyja, hogy engemet ne vegyen férjhez soha. A vénasszonynak ne legyen nyugodt álma, a száraz köszvény álljon a derekába! A babámnak is bús szívem azt kívánja, ha más lányhoz jár, törjön el a bokája!

A szép szeméből bánatkönnye áradjon, a zsebkendője soha meg ne száradjon! Házunk előtt van egy feneketlen tó, abba' fürdik három fekete holló.

Három fekete hollónak ej de hat szárnya nem kell nekem senki megunt babája. Kisangyalom, ha meguntál szeretni, szabad neked más szeretőt keresni.

Keress olyant legyen ökre, festett szekere, a patikát gazdagítsd meg belőle! Keress olyant legyen ökre s festett szekere, a doktorokat gazdagítsd meg belőle!

Udvaromba hármat fordult a kocsi, édesanyám minden pakkom hozza ki! Hozza ki a behívólevelemet, hogy Vistába' felejtsék a nevemet!