Kövér borjút veszít
A tejtermelõ tehenek ellés elõtti elõkészítésének aktuális kérdései Oldalszám: 82 Tejtermelés Tehén tőgy ellés tejmirigy Molnár Ernõ A tenyésztõk, állatorvosok közkedvelt, több évtizedes vitatémája, hogy a tehenet milyen takarmányozási megoldással lehet a legkedvezõbben elõkészíteni a problémamentes ellésre, laktációindításra. A téma burjánzásának igazi táptalajt a kettõshasznú állományok tejhasznú fajtákkal történõ átkeresztezése, majd a es években az intenzív tejtermelõ tehenészetek kialakítása adott.
A szárazonállás várható ellés elõtti 60 nap sajátosságai: A magzat fejlõdése. Ez a fejlõdés intenzív szakasza, amelyben a tehén számára a borjú szervezetének az ellátása az elsõdleges. A magzat tömege ebben az idõszakban 25—30 kg-mal gyarapodik.
A tõgy tejmirigyének fejlõdése. Az elõkészítés idõszakában minõségi és mennyiségi átalakulások történnek. Az elõkészítés idõszakban lezajló, ellés elõtti, takarmányozást nehezítõ tényezõk: a kérõdzés idõtartamának és a nyáltermelés mértékének csökkenése, a takarmányfelvétel csökkenése, a bendõmozgások lanyhulása, az ellési stressz.
A problémamentes elléskörüli idõszak elõfeltételei: A tehén optimális szárazonállási kondícióját az apasztás idõszakára kell kialakítani. Ez az 5 pontos kondícióbírálat rendszerében kb. A klasszikus európai felfogás inkább a 3,5 felé, az amerikai pedig a 4-es felé tolja el az ideális kondíciót. Meglétének elõfeltétele: a tehén takarmányozási csoportba válogatása, az ellést követõ 60— A szárazonállás alatt a tehén kondíciója lehetõleg ne változzon. A testsúlyváltozás addig elfogadható, amíg a borjú tömegével közel megegyezõ, de kb.
Az ellés elõtti elhízás és a fogyás is gondot okoz anyagforgalmi gondok — ketózis, ellés utáni elfekvés, nehéz ellés. Az apasztás utáni kövér borjút veszít kondíciótartás, takarmányozás eredménye a minimális ellés utáni kondícióvesztés.
Ez addig elfogadható mértékû, amíg egy pontnál kisebb a kondícióromlás, illetve 50 kg-on aluli a súlycsökkenés. A szárazonállás elsõ idõszakában elsõ 40 nap a tehenek réti szénát, kukoricaszilázst és szárazonálló tehén premixet kapnak.
2 thoughts on “Kövér borjú prosztatagyulladás kezelésére”
Ezt, ha szükséges a fehérje pótlásaként, kis mennyiségben valamilyen fehérjehordozóval egészítik ki pl. Nem javasolt a egészséges fogyás célja Ca- tartalmú takarmányok etetése.
Ebben a kövér borjút veszít ajánlott napi energiafelvétel: 55—60 MJ laktációs nettó energia. Az elõkészítés idõszaka, kb.
A legtöbb telepen ekkor csoportosítják egybe a vemhes üszõket és a teheneket; itt a 14 nap inkább a tehenekre, a 21 nap pedig inkább az üszõkre vonatkozik. Alapesetben a takarmányozás ebben az idõszakban, a korábbi tömegtakarmányok mellett fõként valamilyen speciális koncentrátummal és a laktáció elsõ felében használatos táppal egészül ki, ez összesen kb. Ebben a szakaszban nagyobb már a tehenek energia- és fehérjeszükséglete, ami részint a fokozott magzati gyarapodással testtömeg-gyarapodás, magzati folyadék- méh —placenta tömeggyarapodása magyarázható.
A túlzott energiaellátás indokolatlanul nagy borjút, problémás ellést eredményez. Ajánlott napi energiafelvétel tehenenként: 72—80 MJ laktációs nettó energia. A szárazonálló tehenek ellátásának fontosabb paramétereit az 1. Az elõkészítõ csoport takarmányozásában többen hangsúlyosnak tartják, hogy a tehén már itt találkozzon mindazon adagösszetevõkkel, amelyeket majd a laktációjában is fogyaszt.
Egyik lehetõség erre, hogy ezekbõl az összetevõkbõl készítünk az ellés elõtti szükségletnek megfelelõ adagot.
Account Options
Nagyobb telepeken, nagy ellésszám mellett ez nem megoldhatatlan. Kisebb állományok praktikuma, hogy a laktáció elején vagy egészében etetett teljes takarmány- keveréket adják, kisebb mennyiségben, egyedi kiegészítõvel és széna kiegészítéssel. Ezek esetenként serkenthetik az ellési elfekvés és bénulás lehetõségét, az involuciós idõszak elhúzódását, a nehezebb vemhesülést. Amennyiben mégis ezt a módszert választjuk, akkor mindenképpen használjunk anionos szárazonálló premixet. Újabban kezd terjedni az ún.
Megszületett a kis borjú
Jó elõkészítõ takarmánykeverék a bendõben nehezebben lebomló szénhidrátú abrakból, kedvezõ védett fehérjehányadot adó fehérjeforrásokból állítható össze. Az elõkészítõ abrakját olyan kiegészítõkkel kell bõvíteni, amelyekkel megnöveljük a száraz anyag felvételt, támogatjuk a bendõmûködését, megõrizzük a tehén egészségét.
Ilyen anyagok: anionos kiegészítõ magas Ca-tartalmú takarmányok, pl. A gyártási technológia sajátosságai folytán a speciális összetevõkbõl készített koncentrátumok az üzemekben gyakorta össze sem állíthatók.
Ezeket szokták — elõkészítõben, elletõben és a fogadócsoportban ajánlott — probléma megelõzõ, májvédõ vagy ketózis elleni készítményeknek is nevezni. Elmondható, hogy hazánkban a szárazonálló tehenek tartása sok esetben kedvezõtlen körülmények között történik. Apasztást követõen a tehenek általában a telepek valamilyen félreesõ zugába kerülnek, ahonnét csak az ellés idõszaka hozza a látókörünkbe.
A tehenek szárazonállási helye gyakran valamely korábbi technológia maradványa, vagy az új technológia fecskefészekszerû, ideiglenesnek tûnõ toldványa. A termelõ állományok körében használt takarmánykiosztók gyakorta már méretüknél fogva sem használhatók ezeken a helyeken. Takarmányhigiénia a szárazonállás alatt A szárazonálló takarmányozás ismétlõdõ gondja, hogy sokszor rossz minõségû takarmány kerül kövér borjút veszít állat elé, azaz rossz a takarmányozás higiéniája.
Itt örökös hiba, hogy minden olyan takarmány etetésre kerül, amit még megeszik az állat. Azonban nem azt tekintjük ebben az esetben minõséginek, amit elfogyaszt az állat, hanem azt, amivel a vemhes állat szükségleteit a késõbbi elvárásoknak megfelelõen ki lehet elégíteni. A csapdát az szolgáltatja, hogy visszafogott, kisebb energiamennyiséget igénylõ, azonban nem gyengébb minõséggel megvalósítandó a takarmányozás.
Az apasztást követõen gyakorta legelõre kerülnek a tehenek.
A telepek legelõ területei beszûkültek, ilyen hasznosításra a telephez közeli, több esetben egyéb célra nem megfelelõ földek kerülnek. A legelõkön kellõ gondoskodás tápanyag-visszapótlás, tisztító kaszálás, vegyszeres gyomirtás, fogasolás stb.
A gyepek hozamát, állateltartó képességét jelentõsen befolyásolja az idõjárás. A csapadékszegény nyári idõszakban kiegészítõ takarmányt kell biztosítani a kisülõ, kis hozamú legelõk mellett.
A mérgezõ növények csak takarmányhiány esetén kerülnek elfogyasztásra! A vizenyõs legelõk speciális összetételük folytán hol rosszul hasznosuló növényeikkel, hol kedvezõtlen hatású felfúvódást, vérzékenységet, vetélést stb. Általánosan etetett takarmány a fû- vagy réti széna.
Ennek értékét a legelõ gyepekhez hasonlóan az alkotó fajok, kövér borjút veszít a betakarítás ideje szabja meg.
- A méhek szubpesztilénységének alkalmazása prosztata adenoma esetén Ne vegyen részt az önbecsülésben!
A vemhes tehenektõl is távol kell tartani a sokáig renden hagyott, sokszor ázott, kilúgzott szénákat, a kazalteteji vagy kazalalji szennyezett, penészes, vizes bálákat. A bálakészítés módjától függõen korai bebálázás esetén a hengerbálák közepe, vagy a külsõ rétegei penészesek lehetnek.
Borju. | Régi magyar szólások és közmondások | Kézikönyvtár
Ha ezek biztonságos eltávolítását meg tudjuk oldani, akkor a többi rész etethetõ. Etetés elõtt a bálákról el kell távolítani a bálamadzagot! Az erjesztett tömegtakarmányok esetében is a szennyezett és csökkentértékû részek etetését kell elkerülni.
Ezek a rétegek a silókazal felsõ fedõrétege, kezdeti szakaszai és esetenként a falak melletti beázott vagy gyengébben taposott részek, valamint a silókazal alá befolyó vízzel átáztatott szakaszok. A jászoltól távol kell tartani a takarásnál használt anyagokat fólia, föld, szalma stb!
Egyetlen takarmányféleséget sem etethetünk szennyezett, földes, penészes, rothadt, dohos állapotban! Azt is meg kell akadályozni, hogy ezek a kijuttatás folyamatában, vagy a jászolban vesszenek értékükbõl. A vemhes teheneknek adott abrak összetevõinek minõségére is ügyelni kell.
Kövér borjú prosztatagyulladás kezelésére
A szárítóval, nagyobb tárolókkal rendelkezõ gazdaságokban sok ocsú, szemetes-gyommagos törtszem keletkezik, amit elsõsorban a szarvasmarhákkal etetnek fel. Ezek az anyagok csökkent táplálóanyag tartalmúak, a hosszabb távú tárolásra és etetésre alkalmatlanok, gyorsan romlik a minõségük penészesedés, avasodás….
A szárazonállóknál végzett takarmányozás hibalehetõségei Az adag mérete kövér borjút veszít laktációs idõszakban megszokottnál jóval kisebb, 11—13 kg száraz anyag körüli. Az állatok teltségét a tömegtakarmányokkal érjük el, de így is a napi adag gyorsan felvételre kerül. A mennyiségek és arányok megtartása kövér borjút veszít itt sem elvetendõ a teljes takarmánykeverék TMR alkalmazása. A napi adagot két részletben célszerû kiadni.
Kövér borjú prosztatagyulladás kezelésére
Másik alkalmazás: a keverékbõl kihagyják a szálast, teljesen vagy részlegesen, és azt külön szénarácsból etetik. Abban az esetben, ha a tehén el van zárva a többszöri takarmányfelvétel lehetõségétõl és etetések között szálashoz sem jut, akkor az állat mohón eszik.
A mohó evés több rendellenességnek is a kiinduló pontja lehet: nyelõcsõ eltömõdés, nyelõcsõ görcs, bendõ megterhelés és -kitágulás, szabad gáz okozta felfúvódás hirtelen sok zöld etetése melletthabos-erjedéses felfúvódás sok zöld pillangós mellett. Az etetett adag mindig a vemhes állat szükségleteinek ismeretében készüljön, kiosztása pedig létszámarányosan történjen.
A szárazonállók csoportjaiban apasztós, szárazonálló, elõkészítõ nagyon gyakoriak a létszámváltozások. Amennyiben ezt figyelmen kívül hagyjuk tehenünk könnyen veszít súlyából, vagy éppen hízik. A soványodó, koplaló állat emésztési rendellenességek szenvedõ alanya. Az elhízó egyednél kövér borjút veszít kövértehén szindróma alakul ki, zsírmáj betegség, ketózis jelentkezése várható. A jászlat folyamatosan ellenõrizni kell, meg kell követelni a tisztítását.
A bálamadzagok, takarófóliák emésztõtraktusba kerülve az elõgyomrok szájadékainak eltömõdését eredményezik. A szennyezett, szúrós növényi részeket, vashulladékot tartalmazó takarmányrészek emésztõszervi gyulladásokat okoznak, amelyek gátolják a takarmányfelvételt, elõidézve az állat lefogyását. A földes takarmány, egyéb kedvezõtlen hatásai mellett eredõje lehet a bendõmûküdés zavarainak és a bélcsatorna elhomokosodásának.
A nagy nedvességtartalmú takarmány téli etetés során, kövér borjút veszít az állatok hozzáférése korlátozott az elfogyasztás idejére megfagyhat. Ez betegséget generál, bendõemésztési zavart, bendõmegterhelést, bendõrothadást, bélgyulladást. Abban az esetben, ha a takarmányozás szûkös, de az almozás megoldott, a szalma is okozhat gondot, mivel a tehén elfogyasztja. Egyes szalmákból kikerülõ toklász kellemetlen szájgyulladást okoz, míg penészes, nagy rosttartalmú anyaga a bendõ egyszerû emésztési zavarát kelti.
Nem feledhetõ, hogy a gyenge minõségû szálastakarmány alomanyagként használva is gondot okoz, mert az állat feleszi maga alól!
Problémaforrás lehet a kis energiatartalmú, durva rostú, nehezen emészthetõ anyag tartós etetése bendõemésztési zavar, százrétûaszály. Eddig a takarmányozás okozta lehetséges rendellenességek közül az emésztõszervek betegségeit emeltem ki, azonban ez más szervek számára szintén kedvezõtlen.
