Brandon carter pokolian gyorsan éget zsírt

Moss a szemembe nézett, és mintha azt latolgatta volna, hogy mennyit mondjon el nekem.

De erre csak később jöttem rá… — Nos, Ön azt mondta, kirepült az ablakon a Mars felszínére. Gondolom, arra sem emlékszik, hol találták meg a mentőalakulatok? Azt hiszem, nagyon értelmetlen arccal nézhettem rá. Meg tudná mondani, hogy akkor hogyan került onnan újra a Marsváros belsejébe, a lezárt várócsarnok mögötti területre? Ugyanis ott találták meg félholtan néhány órával később. És ez igaz is volt Akkor… Dr.

Moss felállt — Rendben, én hiszek magának, Mr. De a cégtől hamarosan mások is beszélni fognak önnel, olyan emberek, akik mindenáron tudni akarják az igazságot.

Document Information

A doktor már az ajtóban állt. Jobb lesz; he velük őszinte lesz, és ha valóban nem is emlékszik semmire, legalább elő tud állni egy épkézláb és főleg hihető magyarázattal, mire ideérnek… Dr. Moss megérintette az ajtónyitó gombot, majd kilépett a halk szöszenéssel falba csúszó ajtón, és egyedül hagyott gyászommal és fájdalmammal. Éreztem, hogy burkoltan fenyegetett, finoman a tudomásomra hozta, hogy a velem történtek nagyon különösek. Nem voltak illúzióim, sejtettem, hogy kellemetlen kérdésekre kell választ adnom.

De nem érdekelt az egész. Csak egyre tudtam gondolni: halott feleségemre és fiamra. A legszörnyűbb az volt, hogy valóban fogalmam sem volt, mi történt Emlékeztem életem minden percére, a Jessicával való első találkozásunkra, Tommy születésére, és az egész Mars-utazásra, de erre nem. Kezdett nyomasztóvá válni a kórterem, igazából még azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Ahogy az ajtó kinyílt, két GSE emblémás, zöld mellpáncélt viselő, felfegyverzett biztonsági emberrel találtam szemben magam.

Egyikük egészen a gyomromig tolta előre lézerfegyverét. Láttam rajta, hogy feszült és ideges. Rémülten léptem hátra, a férfi pedig ezúttal már rám zárta az ajtót. Hiába nyomogattam belülről az ajtónyitót, csak egy sípoló hang hozta tudomásomra, hogy kívülről blokkolták a zárat Fogoly voltam.

A saját cégem foglya.

Talán félnek valamitől? Újra átéltem a robbanás utáni pillanatokat, amikor levegő után kapkodva kirepültem a szabadba. Emlékeztem a fénycsóvára, ami rám vetült és amiről azt hittem, hogy a halál jött el értem. Aztán testem atomjaira bomlott, és néhány másodperccel később egy tágas teremben találtam magam.

Fuldokolva rogytam térdre, és kapkodtam a levegő után.

Meglepődve vettem észre, hogy tudok lélegezni. Lassan feltápászkodtam, és ahogy körülnéztem, egész testemben remegni kezdtem attól, amit láttam. A falak, a berendezés nagyon furcsa volt, mintha nem is emberek készítették volna. A zöldes színű belső falakat furcsa mintázatok — talán írásjelek? Mi történt velem? Aztán megláttam egy kilátóablakot. Lassan odabotorkáltam, és kibámultam rajta. A Mars ott lebegett a szemem előtt. Meg kellett volna halnom, erre hirtelen egy űrhajón találom magam?

• Calaméo - Stephen King - Az - 1. kötet
• Srácok, a fikció: hazugságba bújtatott igazság.

Igazából abban sem voltam biztos, hogy ez egy űrhajó. Azt azonban egyre biztosabbnak éreztem, hogy nem emberek építette objektum. Az viszont tény volt, hogy léteztek más civilizációk.

Ennek bizonyítékát már a Marson először járó űrhajósok megtalálták, amikor egy lecsupaszított, több millió éves űrjármű roncsaira bukkantak. Keresztül kasul feltúrták a Mars felszínének nagy részét, de más nyomot ekkor még nem találtak. És most ott álltam egy idegen, a földinél jóval fejlettebb civilizáció űrhajóján, akik láthatólag megmentettek a halálból.

Vagy lehet, hogy másokat is…? Sajnálom, kiválasztott, de feleségedet és gyermekedet nem állt módunkban megmenteni Ne táplálj hiú reményeket. Sehol egy lélek.

Először nem is figyeltem a szavak értelmét, csak a tény döbbentett meg, hogy valószínűleg egy másik civilizáció értelmes élőlénye szól hozzám. Aztán felfogtam, mit mondott — Nem! Szeretteim elvesztésének fájdalma dühhé változott. Csak teljesebb képet akarunk kapni rólad és személyiségedről. Biztosak akarunk lenni benne, hogy jól választottunk.

Évmilliók óta járjuk a Galaxist, és kutatjuk eredetét… De ez kosszá történet, egyelőre nem kell mindent tudnod. Még nem. Lesz még elég időd. Ezentúl mindenre lesz időd.

Uploaded by

Mögöttem sisteregni kezdett a levegő, rémülten fordultam meg a zaj hallatán. A terem közepén egy közei két és fél méter magas, szelíd tekintetű lény materializálódott Hosszú sötét köpenyt viselt, ami eltakarta testét, brandon carter pokolian gyorsan éget zsírt a feje és keze lógott ki alóla.

Nagy fülei elálltak, fejét világos, rövid szőr borította, szeme szelíden csillogott. Első gondolatom az volt, hogy a feje bizonyos fokig hasonlít egy kutyáéhoz, ha csak minimális mértékben is. Most mennem kell. Hamarosan újra találkozunk. Moss ott állt a szoba közepén, és éppen engem nézett. Örülnék, ha elmesélné… Hát mindent megtettem volna, csak ezt az egyet nem.

Fejemben őrülten kavarogtak az álom által előcsalt emlékek. Tudtam, hogy valóság volt, de még nem emlékeztem minden részletre.

• word-o-mat/port-folia.hu at master · ninastoessinger/word-o-mat · GitHub
• Az az egy-egy sztori, amit nagyjából fél- egyévente kapunk az utóbbi idők egyik legjobban és legszebben kivitelezett képregényes koncepciójához, messze nem elég.

A GSE talán megsejthette, hogy valami ilyesmi történt velem, valószínűleg ezért akartak annyira kiszedni belőlem minden információt. Mossra néztem. Előbb ismernem kell a teljes igazságot.

Hungarian writer

Higgye el, jobban járna, ha elmondaná mindazt, amire emlékszik. A GSE ügynökei mindenképpen meg fogják tudni az igazságot, és ha ellenszegül, nem lesznek kíméletesek. Árulja el, kikkel találkozott, és mit tettek magával?

Hogyan tudta túlélni ezt a balesetet?! Ha nem beszél önszántából, apró szeletekre vágják az agyát. Hogy mennyire lesz fájdalmas, az csak önön múlik. Megrémültem a szavak hallatán. Barbess — mondta Dr. Marcus Barbess is életét vesztette… Döbbenten meredtem rá, ahogy felfogtam utolsó mondatának valódi értelmét. Moss elindult az ajtó félé. Higgyen nekem, én tudom, hogy mi vár önre… Gondolkodtam. Megdöbbentettek Dr. Moss szavai, és éreztem, hogy nem a levegőbe beszél.

Moss végig titkol valamit!

A doktor megérintette a nyitógombot, az ajtó besiklott a falba… Ebben a pillanatban felugrottam, és előre vetettem magam. Fellöktem Dr. Mosst aztán a két megdöbbent biztonsági ember között kirohantam a folyósára. Az egyik irányból két öltönyös férfi és négy másik biztonsági ember közeledett. Értem jöttek.

Sarkon perdültem, aztán csak rohantam, anélkül, hogy tudtam volna, mit teszek.

1. PM Online | Korábbi cikkeink
2. Hungarian writer
3. Fogyás arlington va

A két biztonsági ember nem teketóriázott. Tűvékony lézersugarak hatoltak át alexis on gh fogyni, láttam saját gőzölgő véremet előbuggyanni a mellkasomból, éreztem az égett hús orrfacsaró bűzét, és elviselhetetlen, szúró fájdalom áradt szét testemben.

A mennyezet lámpáinak fénye elhalványult, mintha egy sötét és brandon carter pokolian gyorsan éget zsírt alagútba zuhantam volna. Hallottam, amint valakik föléin hajolva beszélgetnek. Az egyik hang talán Dr. Mossé volt, de a hangok egyre távolodnak. Feltehetőleg az egyik öltönyös.